– kis családtörténelem

Egy képeslap és egy fotó nyomán indultunk el, hogy feltérképezzük családunk történetének morzsáit. A Felvidékre vezettek ezek a nyomok, és a hosszú téli estéken virtuális kirándulásokat tettem Nyitra és Trencsén vármegyékbe, térképekből és régi dokumentumokból próbáltam összerakni az emlékek kis cserepeit.

Örömmel tanulmányoztuk a fürdőmúzeum emlékeit, hiszen a nagypapám nagypapája, dr. Fodor Kálmán volt egykor a fürdő orvosa. Az ő nevéhez fűződik a „Pöstyéni iszapfürdők, különös tekintettel a „masszázsra, mint gyógymódra” című, magyar és német nyelven megjelent mű is.

Felesége, Berchtold Jozefin a korabeli újságok tanúsága szerint a közéletben aktív asszony hírében állt, az ő kezdeményezésére állították a városban Erzsébet királyné szobrát. A Sisi-szobor ma nem az eredeti helyén látható, az Irma fürdő oldalában kapott helyet. Egy 1902-es újságcikkből megtudhattuk, milyen nagy, hetedhét országra szóló ünnepély volt a szoboravató.

„ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA PÖSTYÉNBEN”
Az Erzsébet királyné iránt érzett kegyelet legújabban a kies Pöstyén fürdőben állított emléket, fehér márvány mellszobrot. A természetet annyira szerető királyné szobra e hó 10-ike óta ott áll a fürdő parkjában, százados hársfák között. A márvány mellszobor egyik legjobb fiatal szobrászunk, Jankovics Gyula műve, ki a budapesti eskütéri híd budai fejéhez a Gellért-szobrot is készítette. A királynét ifjabb éveiből tünteti föl, az 1867-iki koronázásból emlékezetes képei után, magyaros ruhájában, diadémmel fején, lehulló fátyollal. A sötét háttérből szépen kiválik a szobor s a természetadta környezet hangulata egészíti ki hatását. Nem régiben kápolna állt itt, de leromboltatván 1899-ben, ott találtak legalkalmasabb helyet a szobornak. Közadakozásból emelték a szobrot. A szoborbizottság elnökségében egész buzgósággal fáradozott dr.Fodor Kálmánné, szül. Berchthold Jozefin grófnő.
A leleplezés aug. 10-én, napsugaras, szép időben, a fürdővendégek és a környék nagy részvételével ment végbe. A gödöllői Erzsébet szobor női szoborbizottsága is képviseltette magát gróf Ráday Gedeonné vezetése mellett. A szoborbizottság vendégszeretőleg gondoskodott a küldöttségek fogadásáról. Istentisztelettel kezdődött az ünnepély, mind a kath. kápolnában, mind a protestáns imaházban. Aztán a parkba vonult az ünneplő gyülekezet, melyben ott voltak többek közt Kramolin Viktor nyitrai főispán, Markhót Gyula alispán, gróf Grevenitz lovassági tábornok, Kittenberger esztergomi kanonok. A Szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű beszédet mondott, miközben lehullott a lepel a márványszoborról. Gróf Erdődy Ferencz nevében Terstyánszki Lajos jószágigazgató átvette a szobrot, melyre Könyves- Tóth Kálmán debreczeni lelkész a magyar fürdővendégek, dr. Alexander Bernát a Tudományos Akadémia, dr. Rauh königsbergi ügyvéd a németországi fürdővendégek, Fodorné Berchthold grófnő a szoborbizottság es Semsey Mariska, az Operaház tagja a magyar nők koszorúját tette le a szobor talapzatára.
Délben lakoma volt, este pedig díszelőadás a nyári színházban Semsey Mariska közreműködésével. A színházi előadás után diszmenetben Mátyás király vadász – felvonulását mutatták be a fürdővendégek közreműködésével. A menetet Pécsi Kálmán, a Vígszínház rendezője rendezte. Végül Velencze Pöstyénben czímű látványosság, virágcsata és tűzijáték rekesztette be az ünnepet. Számos üdvözlő távirat érkezett dr. Fodor Kálmánné elnökhöz. Gr. Ihar Ede, a király főhadsegédének táviratán kívül, melyet a király meghagyásából küldött, táviratot küldtek Wlassics Gyula és Darányi Ignácz miniszterek, a gödöllői és a bécsi Erzsébet-szobor bizottság, valamint számos közintézet és testület.’
Forrás: Vasárnapi Újság 1902. 33.sz. 533.p.