Játékos és illatos, színekben tobzódó: és a boa nem ment ki a divatból, csak más funkciót ölt.

Hozzávalók:

3 narancs

120-150 mm átmérőjű kaspó vagy fóliával bélelt kosár

3 hurkapálca

gipsz

egy nagy szatyor széna vagy száraz fű

drót

tujaágak

piros boa, kb. 1,5 m

szivartobozok

fehér, szív alakú fa díszek

Két narancsot felkarikázunk, konyhai papírtörlővel borított tálcára fektetjük őket, és meleg helyen, 2-3 nap alatt zörgősre szárítjuk. Ha narancsot eszünk, a héjét szép nagy darabokban hámozzuk le, a narancshéjból késsel vagy sütikiszúróval vágjunk ki kedves motívumokat, és a narancskarikákkal együtt azokat is szárítsuk meg.

A gipszből 100 ml vízzel tejföl sűrűségű masszát keverünk, a hurkapálcákat összefogva a kaspóba állítjuk, a gipszet beleöntjük. Amíg a gipsz megköt, a pálcákat kitámasztjuk, hogy egyenesen álljanak.

Ha a gipsz megszilárdult, a száraz füvet szorosan a pálcát köré halmozzuk és a vékony dróttal többször erősen körbetekerjük. A füvet jól rányomkodjuk, közben rögzítjük a dróttal, ilyen módon szépen ki tudjuk alakítani a fácskánk karcsú testét. Ha a tetejére értünk, és a pálca elfogyott, a füvet jó arasznyit tovább tekerünk a dróttal, így fogjuk megkapni a grincsfákra jellemző, kedves kis bojtot.

Az elkészült alapra körbe egy sor arasznyira vágott tujaágat rögzítünk. Ezután szépen sorban, ízlésesen és lazán elrendezve, egymással váltakozva tobozokat, narancskarikákat és fehér szíveket ragasztunk a fácskára, a köztük lévő hézagokat pedig a boa bozontos ágaival töltjük ki. A boával tekerjük be a grincsfa végét is, amelyre akár egy kis játékos díszt is akaszthatunk.